50 szűret
A második
-A második?- töprengett Zöldike- Nem tudom biztosan, talán Villány vagy az márTokajban volt?
– Hehe, majd elmondja Ő!- mondta Csibe miközben valami nagy és súlyos dolgot rángatott maga után.
– Én leszek az álruhás riporter a világ legismertebb borász magazinjátol, majd megkérdezem jól a Főnököt hogy hogy volt és majd ő szépen elmondja, mert nagyon szeret nyilatkozni a sajtónak.
-Na ne már! Ez komoly?- kérdezett vissza a Zöldike.
-Na ne, te nem számolsz a média erejével -majd előkapott egy mikrofont és két szót mondott bele …
-Káros faj!
Erre már Zöldike sem tudott mit mondani, a keresztbe csíkos hosszába pöttyös poloskával történt affér után csak annyit csipogott a csőre alatt….
-Őrült Csibe… megyek szólok a főnöknek hogy egy nagy újságíró van itt…..
Pár perc telhetett el ami alatt a Csibe teljesen átrendezte a lugas alatti területet, ami olyan lett mint egy TV stúdió, majd a felállított kamerába nézve bekonferálta következő műsorszámot .
-Most pedig kedves nézőink a Madaras borász fog következni akit megkérdezek arról hogy miről is szól ez a 50 szüretes jubileumi kóstoló….. És mi volt a második szürete?
Pont jókor, mert éppen megérkezett a Madaras borász akinek éppen Zöldike magyarázott valamit hevesen és oda érkezve Zöldike csak annyit mondott
– Na itt van!
Erre a borász csak annyit mondott…
– Hát elég súlyosnak látszik,…. Zöldi jó a sminkem?- majd a zöld kismadár tétova bólintása után a Csibéhez fordult és megkérdezte:
– Tisztelt Csibusz Friderikusz riporter úr milyen információval szolgálhatok Önnek?
-Ááá, Tisztelt Madár Úr! Ezúttal a Birdcanter nevű meghatározó boros szaklapnak készítek egy cikket azzal kapcsolatban hogy mik a trendek a madarak borfogyasztási szokásaiban.
-Semmi változás! A madarak még mindig nem isznak bort.
– Ez sajnálatos . És mi a helyzet az emberekkel?
– Ők isznak bort. Nem mindegyik- válaszolta a borász.
-Aha, mit kezdjünk azzal a kijelentéssel ennek fényében,amit a Ön egyik kedves barátja, a Magtár nevű ital és étel ellátóhely gazdája tett, aki azt mondta hogy a Madár is Ember! Akkor ez hazugság?
-Az, sőt az ember sem madár, legfeljebb annak nézik néha …
-És akkor Ön?
– Na én egy meglehetősen sok fantáziával ellátott ember vagyok akinek az egyik ősét sok száz évvel sok száz kilómétrre innen valamiért elnevezték madárnak.
– Igen, igen- hebegett zavarában a kiscsibe. Nem igazán úgy alakultak a dolgok ahogy ő gondolta
-Akkor térjünk a tárgyra, hol és mikor volt a második szürete?
– Na helyben vagyunk akkor.
1995 ben Villányban a Szőlő Bor Kft.- nél.
Oda úgy kerültem hogy az Egyetemi képzés alatt voltak bizonyos külső gyakorlatok, gyárlátogatások, vagy ha jobban tetszik pincelátogatások. Az egyik ilyen túra vezetett Villányba és Szekszárdra. A Villányi túra után valahol Szekszárdon volt a szállás és reggel a tanárunk aki kísért minket egyedül üldögélt Hát oda ültem mellé és hogy ne legyen annyira uncsi a helyzet megkérdeztem tud-e valami állást, mire ő azt mondta hogy éppen tegnap a Szőlő- Bor Kft igazgatója mondta hogy szeretne egy gyakornokot felvenni. És ezzel meg is volt a helyem, augusztusban találkoztam a igazgatóval le pacsiztunk és szeptemberben mentem dolgozni. Egy kérésem volt hogy szállást szerezzenek nekem addigra, hacsak az első hétre is tudnak. Ezt persze aztán nem tették meg ezzel már az első lépést kifele meg is tettem a többi csak ráadás volt, az iszonyatos munkakörülmények, lehetetlen borok, lehetetlen szőlők. Mondjuk a munkatársak jók voltak.
– Csak hogy néhány dolgot mondjak ami elrettentő szakmailag.
5000 hektós erjesztő tartály, nem is egy volt…..
40000 hektoliter tárolótér torony pincében,vasbeton tartályokban, ebben az épületben olyan szagok léteztek ami máshol nem .
500 méter hosszú fix csővezeték üvegből keresztül a hegy alatt a pincéből a palackozóba.
Utána jöttem rá hogy a 90 es évek elejére nagyjából mindegyik nagyvállalati pince így nézett ki.
Nem csoda hogy kétmilliárdot kellett rá költeni mielőtt Csányi pince lett hogy egyáltalán alkalmas legyen valamire.
Ezek után nem vágytam másra csak rendes szőlőre, normális feldolgozó és tároló és érlelő pincére, használható palackozóra…
Egyáltalán egy olyan pincére ahol lehet dolgozni.
